A tudományos világban nem ritka, hogy egy felfedezésért vagy találmányért az alkotó az életével fizet – akár baleset, akár egészségkárosodás miatt.
Sok ilyen tragikus eset történt, különösen a technika hőskorában, amikor még keveset tudtak a biztonságról.
Franz Reichelt – az ejtőernyős szabó
1912-ben Franz Reichelt saját tervezésű ejtőernyőjét akarta kipróbálni az Eiffel-toronyról. Az volt a célja, hogy pilóták életét mentse meg zuhanás esetén. Felmászott a toronyra, leugrott – de az ejtőernyő nem működött. Az esést nem élte túl. A tragédiát filmre is vették, így később mások is tanulhattak belőle.
Henry Winstanley – a világítótorony mártírja
A 17. században Henry Winstanley egy erős világítótornyot épített a viharos tengerpart közelébe, hogy segítse a hajósokat. 1703-ban azonban hatalmas vihar csapott le a toronyra, miközben épp ott tartózkodott. A torony összeomlott, ő pedig életét vesztette.
Alekszandr Bogdanov – veszélyes orvosi kísérlet
A 20. század elején a szovjet orvos vérátömlesztéssel próbált betegeknek segíteni. Olyan kísérletet végzett, amelyben saját magának adott be más emberektől származó vért. Egy rosszul kiválasztott vércsoport miatt belehalt a kísérletbe.
Marie Curie – a sugárzás áldozata
A legismertebb eset talán Marie Curie, aki a radioaktivitás kutatásában ért el úttörő eredményeket, és két Nobel-díjat is kapott. Akkoriban még nem tudták, mennyire veszélyes a sugárzás. Curie éveken át dolgozott sugárzó anyagokkal, és védőeszköz nélkül hordta a zsebében a rádiumot. Élete végén súlyosan megbetegedett, valószínűleg a sugárzás miatt.