Sokan éreznek rosszullétet hajón, repülőn vagy autóban. Ez az úgynevezett utazási betegség (más néven: kinetózis), amit az okoz, hogy az agyunk „összezavarodik” a mozgás érzékelésekor.
Mi történik a testünkben?
A fülünk mélyén található egyensúlyérzékelő szervünk (a belső fül része) érzékeli, ha mozgunk – például ha a hajó hullámzik. Ugyanakkor a szemünk mást „lát”: ha például a hajó belsejében vagyunk, nem érzékeljük a mozgást, csak a falat nézzük. Ez ellentmondás az agyban.
Az agy kétféle információt kap:
• a fül szerint mozog a testünk (pl. hullámzik a hajó),
• a szem szerint nem mozdulunk, mert a látvány nem változik.
Ezt az agy mérgezésként értelmezi: úgy gondolja, valami nincs rendben, ezért elindítja a hányás reflexet, hogy „megszabaduljon a méregtől”. Emiatt érezzük:
• szédülést,
• émelygést,
• hányingert,
• vagy ténylegesen hányást.
Mindenki tengeribeteg lesz?
Nem. Az emberek kb. 33%-a nagyon érzékeny, náluk már kisebb mozgás is rosszullétet okozhat. Másoknak csak erősebb hullámzás kell ehhez, és vannak, akik szinte soha nem lesznek tengeribetegek – ők genetikailag ellenállóbbak.
Érdekesség
A filmnézés közbeni hányinger is hasonló okokból alakulhat ki, például ha a képernyőn mozgás van, de a testünk nyugalomban van – ez is egyfajta „szenzoros konfliktus”.