Sokan úgy gondolják, hogy a „császármetszés” elnevezés onnan ered, hogy Julius Caesart így segítették világra: édesanyja hasát felvágták, és így született meg. Ez azonban csak egy népszerű történet – valójában nincs rá bizonyíték.
A tudósok szerint valószínűbb, hogy az elnevezés az ókori Róma törvényeihez kapcsolódik. Akkoriban törvény írta elő, hogy ha egy nő belehalt a szülésbe, vagy biztos volt, hogy nem éli túl, akkor az orvosoknak vagy segítőknek ki kellett vágniuk a magzatot az anyaméhből – abban a reményben, hogy a gyermek életben maradhat. Talán ez a kötelező beavatkozás vezetett a mai kifejezéshez is.
A „császármetszés” szó azért hangzik hasonlóan sok más nyelven is (például latinul: sectio caesarea), mert az elnevezés régi eredetű. Később, főként uralkodói családoknál dokumentálták gyakran ezt a műtétet, ahol így próbálták megmenteni a trónörökösök életét.
Az első olyan eset, amelyben az anya is túlélte a beavatkozást, az 1500-as évekből származik. Magyarországon először Tauffer Vilmos végezte el sikeresen a császármetszést 1890-ben – az anya és a gyermek is egészségesen hagyták el a kórházat.