1946-ban hatalmas pénzügyi válság sújtotta Magyarországot: olyan gyorsan romlott a pengő értéke, hogy már egy szelet kenyér is elképzelhetetlenül sokba került. Ezért új pénzt, a forintot vezették be. De miért nem váltották át a régi pengőket forintra?
A második világháború után Magyarország gazdasága romokban hevert. A háború miatt sok pénzt nyomtattak, amit már nem fedezett semmilyen érték – ez súlyos inflációt, vagyis pénzromlást okozott. 1945 végére a pénz már szinte semmit sem ért, és ez egyre csak rosszabb lett.
Az állam próbálkozott megoldással: új, „adópengő” nevű pénzt vezetett be, de ez sem segített. Az árak olyan gyorsan emelkedtek, hogy június végén például egy adópengő 7 500 000 000 pengőt ért – majd pár hét múlva már 2 trilliószor ennyit.
Végül 1946. augusztus 1-jén új pénzt vezettek be: a forintot. Ez már egy stabilabb gazdasági rendszerre épült. A forint értékét úgy állapították meg, hogy csak azok juthattak hozzá, akik adót fizettek, vagy valutáért (külföldi pénzért) vásároltak belőle.
És a pengő? Mivel már szinte semmit sem ért, egyszerűen nem volt értelme átváltani forintra. Az országban lévő rengeteg pengő forintban kifejezve gyakorlatilag 0 forintot ért.